Első írásos említése: 1193 (bocovnicj).Nagybakónak azok közé a települések közé tartozik, melyről középkori adatokat közöl Holub József Zala megye története a középkorban című munkájában.
A 20. század hatvanas éveiben földrajzi neveit összegyűjtötték. Itt találkozunk Bakomona Fennsík nevével, ahol Bakó nevű molnárnak volt a malma, a falusiak szerint őróla kapta a nevét Nagybakónak.
Révai nagy lexikonából megtudhatjuk, hogy 1910-ben 1360 magyar lakosa volt, volt ekkoriban postahivatala is, de távirda csak a közeli Gelsén.
A Magyar nagylexikon szerint 1990-ben 551 fő volt a falu lakossága, 2001-ben pedig 483 lakosa volt, 1,9% cigány származású. 1996 októberében zárult annak a falutörténetnek az adatgyűjtése, mely a Ki kicsoda Zala megyében? címet viseli. Ez az összefoglaló jól összegzi az addig megjelent ismereteket Nagybakónakról.
Az 1996-ban alakult Zalakaros Környéki Települések Területfejesztési Társulás honlapján olvashatunk még a falu rövid történetéről és a közigazgatás legfontosabb adatai mellett a látnivalókról, többükről képet is közöl.
Hívogató a Régiók Kapujában - Útikönyv Látnivalók Nagykanizsán és Térségében Nagybakónakról is olvashatunk magyarul és németül is.
Miért és hogyan nyaralt 20 pesti szegény gyermek 1930-ban Nagybakónakon, megtudhatjuk a Zalai Közlöny 1930/059-04 számából.
Nagybakónak címerét és szöveges magyarázatát találhatjuk ezen a honlapon.
Nagybakónak a Pannonhát Tájpark elnevezésű projekt részeként mutatkozik be.


További érdekességeket tematikus linktárunkban találhat.

Kedves Látogatónk! Amennyiben észrevétele van a honlappal kapcsolatban, kérem, hogy az alábbi címen jelezze:
doszpoth.zsuzsa(kukac)nagykar(ponthu)
Doszpoth Zsuzsa